A most vagy soha egy hangulatképnek fogható fel, mely 1848-ba repít el bennünket, amikor az osztrák elnyomás és feudális berendezkedés ellen forradalmat hirdető márciusi ifjak épp nagy szervezkedésbe kezdenek. A sztori a 1848 március 15 előtti nappal veszi kezdetét, amikor este Petőfi, Jókai, Vasvári és a többiek: Bulyovszky Gyula, Irinyi József, Irányi Dániel, Vajda János, Sükei Károly, Vidats János és Degré Alajos a Pilvax kávéházban gyűlnek össze, ahol hírét veszik a bécsi forradalomnak. Itt és ekkor döntik el, hogy másnap ők is forradalmat hirdetnek Pesten és már kora reggel találkoznak Jókai lakásán, majd a Pilvaxban. Ezekkel a jelenetekkel indul Lóth Balázs nagy port kavart történelmi filmje.

A kép forrása: filmtekercs.hu

A produkció egyetlen nap (1848 március 15.) történéseit mutatja be, az egyes helyszíneken végigpörgetve a korabeli eseményeket, amelyekhez egy fiktív (azaz kitalált) cselekményszálat is fűz a script. Ennek a bizonyos fiktív szálnak a középponti figurája egy osztrákoknak dolgozó besúgó: Farkasch, aki minden lehetséges módon akadályozni próbálja Petőfiék ténykedését, később pedig a költő életére tör. Segítői megfizetett pesti alvilági alakok, akik vállalják a nyomdák szétverését és a márciusi ifjak feltartóztatását az egyetemeknél.

Ami a színészeket illet: Petőfi Sándort Berettyán Nándor alakítja, a főbb szerepekben: Mosolygó Sára (Szendrey Júlia), Horváth Lajos Ottó (Farkasch), Fehér Tibor (Vasvári Pál), Koltai-Nagy Balázs (Jókai Mór), Bordás Roland (Bulyovszky Gyula).

A film alaphangulata lelkesítő, a híres Petőfi költemény, a Nemzeti dal többször elhangzik a műben, a márciusi ifjak pedig bátor, meghátrálni képtelen hősökként kerülnek megjelenítésre. A film tempója gyors, az események gyorsan követik egymást, mindig akad izgulni való, mert a gonosz karakterek folyamatosan fenyegetik a jókat.

A Most vagy soha történelmi szempontból tartalmaz hibákat (bár nem súlyosakat) és az egyes színészi teljesítmények sem tekinthetőek az évszázad legjobb alakításainak, de dramaturgiailag élvezetes a végeredmény. Sajnálatos a film körül kialakult, átpolitizált vita, mely teljesen megosztotta a társadalmat. Ennek dacára egy közepesnél jobb, 65%-os filmnek tartjuk.

The Critic